Hello!
Itt a prezentáció szövege:
A tűzijáték hangjára mindenki az égre emeli a tekintetét. A
színek és formák játéka lenyűgöző és mint minden látványos jelenség, sokat
elárul a szereplőkről. Szilveszterkor vagy valamilyen ünneplés közepette ki
gondolná, hogy a kémiai nyomkeresés egyik legismertebb technikája tart égi
bemutatót.
Miért is színes a tűzijáték?
Egyszerű
válasz:
Mert a
különböző anyagok égésük során különböző színnel festik meg a lángot.
Részletes
válasz:
A tűzijátékoknál meggyújtják a robbanóanyagot, ez biztosítja
az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt (kb. 800-1000 °C). Az égen a fémsók
elégnek, összetevőikre bomlanak [pl.: NaCl -> Na + Cl], a fématomok
gerjesztődnek [a vegyértékelektronpárok termikus ütközése során, pl.: Na ->
Na*] végül a gerjesztés során kapott energia kisugárzódik fényként
[fotoemissszió, pl.: Na* -> Na + hv] és megjelennek a színek.
A jelenség
A kémiai
elemek atomjaiban az elektronok jól meghatározott energiájú állapotban vannak.
Az elektronok csak bizonyos energiaszinteken létezhetnek. Egy adott
energiaszintről az elektron csak úgy kerülhet valamelyik magasabb szintre, hogy
a különbségnek megfelelő energiát felveszi fény (foton) formájában vagy
hőátadással. Ez a folyamat a gerjesztés.
egyébként mi a Foton? A fizikában
fotonnak nevezzük a kvantált elektromágneses mező gerjesztésének kvantumát.
Szóval
A foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske, a fény és a
többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős.
Az elektronok igyekeznek a lehető legkisebb energiájú
szintre kerülni, ezért a gerjesztés után az energiaszinteknek megfelelő különbség
kisugárzása közben visszakerülnek egy alacsonyabb energiaszintre. A kisugárzott
energia foton formájában is távozhat az atomból. Ha a foton hullámhossza a
látható fény tartományába esik, a szemlélő az adott atomra jellemző színeket
vesz észre. Ez
a lángfestés.
Spektroszkóppal nézve a lángot, kiderül, hogy a kibocsátott
fény több, különböző hulámhosszú vonalból áll. Ez a vonalas színkép.
A kísérlet
A lángfestést elsősorban az alkálifémek, illetve alkáliföldfémek
vegyületeivel figyelhetjük meg.
Anyagok: kalcium-klorid (CaCl2), nátrium-klorid (NaCl),
stroncium-klorid (SrCl2), lítium-klorid (LiCl), bárium-klorid (BaCl2), illetve
sósav (HCl) és cink (Zn).
Eszközök: Bunsen-égő, porcelántégely (a klasszikus kísérlethez),
porlasztó vagy csavarhúzó (alternatív kísérletekhez).